amikor én még kis srác voltam...

valamelyik nap eszembe jutott, hogy is kezdtem a legyezést. nem mintha akkora spíler lennék, de ha nem bánjátok, fárasztalak vele benneteket egy kicsit ebben az amúgy is kurvára eseménydús téli szezonban. (no meg bejegyzésszámban is keményen elmaradtam a magyar etalontól)

keveseknek adatik meg, hogy élőben szerelmesedjenek. én pölö audiovizuálisan buktam bele keményen a dologba.
egy "szép" hosszú télen, (mint az idei is) horgász tévécsatorna bámulással töltöttem nem kevés hétvégi szabad időmet. a nádat levágtam, a stégemet már rendbe raktam a holt-tiszán. hisz akkor megrögzött féderhorgász voltam, faja horgászállással és etetett hellyel. hmmm...
belebotlottam egy horgászműsorba, melyben egy magnumbajszos pasi haverjával és pisztrángra csibészeltetett németjuhász kutyájával járta a vizeket. nekem ezt ki kell próbálnom - szólt bennem a belső hang - és rádöbbentem, hogy már most gyűlölni kezdem az ülök és csalogatom a kemikáliával a halat című megoldást.
böngésztem a netet, olvasgattam, és egyre jobban magaménak éreztem ezt a világot. már csak egy segéderő kellett aki legalább dobni megtanít.
a kedvenc horgászboltomban érdeklődtem berci barátomtól, nem ismer-e valami hülyét az alföld közepén rajtam kívül, akit ez a dolog érdekel. ő adott egy számot. felhívtam és nagyon meglepődtem, hisz vagy 15 éve nem látott gyermekkori cimborám volt a telefon másik végén. kiderült, hogy tizenix éve hajtja a halakat léggyel és szívesen segít bármiben. (ő volt lee)

levi '98-ban (guggol jobbról a 2.)

elbattyogtam a kalandba, vettem egy odit, egy kibaszottul recsegő bfr-t, egy olyan cortland-et amire usában anyu max a bugyogókat teregetné ki, egy instant légyszettet és úgy éreztem meg is van a felszerelés. (:D)
lementem a tisza árterére (ott kevesen látták szerencsétlenkedésem) és dobáltam a bótban vett vúlit nagy erővel. jah, és harmadik dobásra fogtam egy méretes balint. szerintem én jobban meglepődtem mint ő.
levi nem sokkal utána elvitt a zagyvára jászozni, fogtam 3 halat és a mennyekben éreztem magam. mondjuk ő huszonhatot, de ez már az évek és a rutin kategória. (azóta sem volt olyan jó a zagyva)

első jászaim egyike (még kölcsön gázlóban)

annyira felbuzdultam, hogy hazamentem, felnyaláboltam az összes eddigi cuccom, és benyomtam bizibe szákostul, ágasostul. azóta nincs megállás. sőt a lejtő egyre meredekebb :)
na hát így kezdtem én legyezni.

azóta sok jó baráttal megismerkedtem, sok szép helyen jártam, sok szép halat fogtam és egyáltalán nem bántam meg, hogy megnéztem azt a fránya bajszos embert abban horgászműsorban.
mdfk