2010. december 31., péntek

hepinújír!

kedves barátaim!
örülök, hogy ebben az évben még jobban összekovácsolódott ez a kis csapat és új arcokat is megismerhettünk! örülök, hogy távoli városokban is találtunk szép számmal olyan barátokat (remélem nevezhetem őket így), akik önzetlenül segítségére váltak eme amatőr legyes brigádnak.
igazán ez a első éve a klubnak, és a "blognak". ma visszaolvasgattam (tegyétek ezt ti is), és visszatekintve erre az évere elmondhatom, hogy sok jó pecán és szép halon vagyunk túl.
remélem, a jövő évben még több jó túrát összehozunk, és ha nem is fogunk több halat, a barátok, a természet és a vizek kárpótlást fognak nyújtani mindenért.

szeretnék nektek halban, egészségben, szeretetben és sikerekben gazdag boldog új évet kívánni!


üdvözlettel: donkó attila

2010. december 28., kedd

hivis ladybug és barátai

unalom, unalom...

de! ejh mire nem jó a sufnitakarítás, és az ott talált 3 éves technopufi.
na meg a karácsonyi ajándékos zacsek szárny anyagnak. szóval most unaloműző riszályklingolt darabokat fogtok látni:

teknós katica

zacsiszárnyú stimutáns jászkilla

vatafak

2010. december 3., péntek

a nyúlon túl

tudom nem egy nagy szám egy ilyet csomózni, de nagyon szép lett (a fotóval ellentétben)
egy darabig száraz marad! legalább is ha a vízállás nem lesz nórmális?! :(
mucifuka

2010. november 30., kedd

Epoxy-gammi

Az elmúlt hetek csodálatos időjárására, és még szebb vízállásainak köszönhetően elkezdtem pisztrángtáp nimfákat kötögetni, mert mindjárt kezdődik a szezon és nehogy ne legyen kellő mennyiségű legyem arra, hogy minden horgászat előtt legalább fél órát töltsek a parton azzal szenvedve, hogy vajon melyik lenne az ideális kezdő légy az adott napra.
Elsőnek egy epoxy bolharák utánzatot, szeretnék bemutatni, ami ugyan nem a legegyszerűbb amivel kezdhetjük légykötő pályafutásunkat, de viszont külföldi fórumokon nagy elismeréssel beszélnek a fogósságáról, ezzel szemben az itthoni  horgászok kevésbé ismerik, legalábbis én még senki dobozát nem láttam ilyennel megtöltve:

Hozzávalók:
Horog: Bolharák (gammarus), TMC 2457, Gamakatsu c12 fb…stb 12-16-os méret
Cérna: én vékonyabbat használok mert szebben lehet vele dolgozni, főleg kisebb jószágoknál, viszont könnyebben szakad: TMC 16/0 Thread+
Test: Finom nyúlszőr dubbing (legalább 2 színben), body stretch átlátszó, ólom drót , rövid kötésidejű epoxy
Lábak, csápok: Kakasnyak szegmens
Bordázat: rézdrót

Az Elkészítés módja:
1: Szakáll lenyom (Ha a San-on szájba akasztjuk vele magunkat, könnyebben tudjuk kiakasztani), alapkötés a horogszem után. 



 2: Rögzítsük az ólom drótot és elölről hátra felé tekerjük fel.



3: Rögzítjük a csápokat, hosszuk kb. a horogszár hosszával azonos, de a kész légyen úgyis rövidebbnek fog látszani.


 4: A csápok után bekötjük a réz drótot, a body stretch-et, és a kakasnyak szegmenset. A sorrendre figyeljünk, hiszen pont ellenkező módon lesznek a testre rögzítve. A kakastoll egyik oldaléról a szálakat szedjük le, hogy ne legyen olyan sűrű. 


 5: Dubbing loop segítségével tekerjük fel egymás után a kétféle nyúlszőrt, majd rögzítsük. Érdemes ilyenkor a szem mögé egy félcsomót kötni, hogy ne bomoljon le az egész, és ez a további műveleteket követően is célszerű megtenni.

6: Tekerjük fel a kakastollat, rögzítsük, és a légy tetején álló szálakat vágjuk le.

 7: Hajtsuk előre a body stretch-et, rögzítsük. Ezt követően a rézdrótból formázzuk meg a rák ízesült testét, rögzítsük és kössük el a cérnánkat.



8: Jöhet az epoxy: mindenképpen gyorsan száradó fajtát válasszunk, bár ezekből sokkal nehezebben távoznak a levegő buborékok, de ez ebben az esetben talán nem is olyan fontos tényező. Miután bekevertük a műgyantát fordítsuk meg a legyünket és így kenjük be a hátát, és enyhén az oldalát figyelve arra, hogy a kilógó szálakra ne kerüljön asz anyagból mert ott csúnya cseppek formájában összegyűl a lábakon. Forgatás nélkül hagyjuk hogy kössön. Igaz így a hátán kicsit meg fog folyni, de ebben az esetben pont ez a cél.




 9: Száradás után dobozoljuk, majd tavasszal riogassuk vele a pisztrángokat, esetleg a péreket.




                                                                                                          Eti.

2010. november 25., csütörtök

bubu és a bajinkó

gyorsjelentés:
habzó szájú jászok mozgásáról kaptunk hírt a tiszáról buburék barátunktól még a múlt héten. meg is fogadta a szentem, hogy kinéz és szétaprítja a szájukat. szabadságot vett ki rá, de sajna mire lejutott se híre, se hamva nem volt a szörnyeknek.
de csapatunk hírnevét öregbítve nem tért haza hal nélkül. egy balint azért sikerült fognia a haltalannak látszó vízből.


látod bubu. modtam én. add el azt a sok rossz semmirevaló pergettyűs cuccot! csak a gond van velük. :)
mdfak

2010. november 20., szombat

fél év nem fogtam jásztot

rövid helyzetjelentés:
már majd 7 hónapja, hogy nem fogtam jászt.
de ma reggel őrültek voltak. szedtek mint a vérpérek. igaz csak kettőt fogtam, de ez nekem elég volt arra, hogy megállapítsam: mégsem haltak ki végleg a zagyvából :)
sajna nagyon leálltak 10 körül. még kínlódtam egy keveset nimfával, azután átváltottam krokis cuccra.
kipeccentettem 3 bicskát, aztán hazakullogtam kajálni.
egynek jó volt ;)

pöti stimulátorral

reggeli időkép

mdfak

2010. november 11., csütörtök

fekete sereg

bejöttek a fekete legyek! tiszta a víz, és szeretik eme gyászos színt most.
egy két tanulmánydarab. ne kíméljetek!!!



mada

Zagyva Anyánk ismét ad


Ma is leruccantunk meglátogatni a tegnap látott csukákat. A tegnapi pecára -a Zagyva kicsit magas vízállása alapján- jó könnyű legyeket kötöttem, mivel a víz a laposokon kint van, gondoltam biztos kint fog sütkérezni az összes csuka. A tegnapi próbapeca alapján viszont egyáltalán nem ott voltak a csukák, ahol reméltük.
Valójában a mai nap egy hirtelen jött légykötésből ment át pecázásba. Hulladék szar idő volt ma. Szeles is de főleg esős volt a nap java. Én itthon szerencsétlenkedtem, mikor Ati elszaladt egy kis légykötésre. Kötöttünk. Én egy súlyozott fejűt, Ati meg egy tandemet, hátha beleszalad valami monszterbe.
Kimentünk. Az titok hová. Alul, felül, jobb, bal part J. Mindent kipróbáltunk. Az első és egyben normális hal egy 50 körüli csuka volt nekem, aztán kettéváltunk. Az eső rendületlenül nyomta. A peca felénél adategyeztetés telefonon. 2-2 szokásos (35-38 cm-es) csukeszok.
Aztán valahogyan jobban elkezdtek enni, vagy mi éreztünk rá valamire, de kétségtelen hogy több akció volt a nap második felében. A nap is sütögetett egy kicsit és a szél is elállt.
A vége felé elég sok szép kapásom volt és miután a második szebb is elment vettem észre, hogy a horog kicsit ki volt hajolva valószínű egy korábbi ágba beakadás kiráncigálása miatt. Visszahajtottam és nem is kellet sokat várni a következő kb. 50 cm-esre. Egy picit mélyebb vizet találtam és a bokrok alját dobtam. Valahogy ráéreztem hogy mélyebben vannak a csukák, ezért egy kicsit súlyosabb legyet tettem fel. Második dobásra szépen elnehezedett a bot. Átüvöltöttem Attinak jöjjön, legyen egy szebb halas kép is, meg a pálya még tartogat neki is halat. Megmértük 58-as. Mivel 6-os bottal voltam elég szépen dolgozott. Ati a frissen szerzett 10-esét avatta fel ezután egy 50 cm körülivel. Jó sikerült kis peca lett a végére, bár az elején kicsit nyögvenyelősen indult.
A nap tuti tippje: Partról dobva be a bokor tövébe (mélyebb pályák előnyben), a súlyozott legyet kicsit süllyesztve izmosabb rántásokkal bevontatni. És Durr!

Lee















2010. november 3., szerda

titkos hely, cigányok, magyarok és savanyúság

hejj! még nem is meséltem a titkos helyemről. bubutól vagy janitól esetleg fruttitól (nem is tudom, de nem is fontos) kaptam a tippet.
nem messze tőlem, és talán nem is olyan titkos. hisz a sok pergető és huszonötgrammos úszós fogd meg az engedélyed horgász keményen látogatja. nem is beszélve a biciklikormányon lógó huszönötcentis csukákat tucatszám tologató retkekről. szomorú. és menthetetlen.
még élvezkedek rajta egy kicsit eme szűkös esztendőben. hisz hónapok múlva írmagja sem marad a mai állapotoknak. sajnos!
látogatom, de csak az második felét. a másik fele partról dobhatatlan. combig ér, és tele csukával.
sajna eddig nem fogtam rajta értelmes krokit, ám az értelmetlenebbekből majd tizenötöt "zsákmányoltam" ezen a 7végén.
ha az én vizem lenne megvárnám míg ötkilósra nő az összes, és élvezkednék naphosszat rajtuk. de hát nem az enyém a víz. és nem tudom idióta felfogásom ráerőltetni az értelmiségiekre.
szomorú ez. igazi magyar valóság. de már úgy utálom mindig erre fogni. kezd elegem lenni az itthoni pecából, emberekből. vagy ha még sem, nem akarok magam körül "embereket"látni. mé' kell tönkrebaszni minden vizet??? kurvára elegem van!!!

egy, a holnapi cigányvacsorából

madafakdem

2010. október 25., hétfő

san kupa 2010

megint megjártuk a san-t. így is meg úgy is.
minden remekül indult. épségben szarvaskarambol és útomlás nélkül odaértünk csütörtök este. egy sör mellett megbeszéltük a gawrában a tapasztalatokat azokkal, kik már csütörtökön is horgásztak, de nem kényeztette el őket a folyó.
a pénteki "edzésnap" eseménydúsan indult. magyarul nem fogtunk szinte semmit. az orkán erejű szélben recsegő és épp kidőlő fák robajában szetségeltünk, hogy mi a f@szé fúj ennyire a szél. a börtönnél voltunk. átnyargaltunk a szigetekhez. egy majdnem elcseszett nap után igazán halat érdemelhettünk volna. szétváltunk és mindenki tette a dolgát. beleakadtunk egy két szebb darabba, pérbe és pisztrángba is. igazán a szárazak jöttek be. kicsi cdc-k
este szokásos vacsi, sör, légykötés...
a verseny napja KATASZTÓFÁLISRA sikeredett. nem részletezem, de a szél mellett megkeserített minket a haltalanság. mármint, hogy mi nem fogtunk. mármint pért,mert a pinyó az jött számolatlanul.a lengyelek bezzeg aprították kifelé a péreket. na. egy szó mint száz, ismerni kéne a vizet, a legyet, nameg nimfázni sem lenne rossz megtanulni. igaz nem voltunk egyedül ezzel a problémával, hisz a csapat 80%-a nem fogott értékelhető halat.
vasárnap az esélytelenek nyugalmával indultunk a vízhez. a szél elállt. rajzott. szedett. úgyhogy fogtunk ismét. sőt, több pért mint pisztrángot.
levonva minden konzekvenciát:
sose igyál annyit, mint a miki! :D
a vízről szart sem tudunk. a legyekről még annyit sem. nem tudunk nimfázni, bár a szárazlegyes technikánk is elég gyatra.
ha nincs szedés, fingunk sincs hol keressük a halat. ha szed majd csak beleakadunk egybe.
szóval lesz mivel foglalkozni az elkövetkezendő hosszú téli estéken...
mdfk

fotók jönnek...