2010. április 26., hétfő

ecsém!

lehetne az enyém is, de maradjunk inkább az ecsédnél.
jocó barátunk meghívására "tesztpecát" nyomtunk magyarország legtisztább vizű tavában, mely egy elhagyott lignitbánya helyén alakult ki.
bővebb infó (mielőtt hülyeségeket írnék): ecsédi tó

a tó
a tó too
hárman estünk neki olyan 10 órakor a víznek. lee, jocó és én. mi párban lee-vel. jocó egyedül nyomta.
a víz tényleg tiszta. komoly szabályok vannak, és igazán keményen be is tartatják őket. úgy gondolom csak így őrizhető meg ez a természeti érték.
különváltunk. mi egyből az úttal párhuzamos részt próbálgattuk. kicsit lassan, de biztosan ráéreztünk mivel, milyen mélyen, és hogyan vezetve a legeredményesebb a csukafogás. gyönyörű mikor a tiszta vízben látod, hogy egy tartásból épp kirohanó csuka a te legyedet kapja el. szó mi szó fogtunk csukákat. 13 darabot összesen. 40-50-60 centiseket. de a legnagyobb gyönyörűség, és mellette bánat az volt, hogy olyan méretű halak követték ki a streamereinket, amitől még egy tapasztalt csukahorgász is megijedne.

retúr
de nyomurúltúl fogom (lol)

lee küzd

szóval nem volt nagy ördöngősség a halfogás a fent felsorolt méretekben. volt egy nagy medertörés, ott kellett táncoltatni az éndzsölhert. levi akasztott egy szépet, de sajna mielőtt megláthattuk volna lefordult a horogról. izmos darab lehetett.
nem tudom mi lehetett a titka a nagy csukák megfogásának. hetven féle legyet felraktunk, megállítottunk, begyorsítottunk, de azt a két lépést mindig tartotta. négy óra felé irány haza. a bugaszegi betli után mit ne mondjak, jól esett egy kis élménypeca!
nyáron ismét bepróbáljuk. nem kis élmény lehet egy ötös csukával birkózni.
mindenkinek ajánlani tudom ezt a tavat, aki egy jó pergető, vagy legyezőpecára vágyik, szép, TISZTA, és igényes környezetben.

mada

2010. április 17., szombat

nuku csuka csakima (régi kínai horgász közmondás)

na voltunk bugaszegen!
háát! mit is mondjak. szar is volt, meg nem is!

a döglegyek megmentője

csapott is


először is a negatívumok (kicsit csalódott vagyok, így kritikus leszek):

-a vízben vagy nincs csuka, vagy mi nem tudunk rá horgászni (kb. 50 embertől 2 csuka került horogra késő délutánig. ugye megvan a válasz!). az időjárásra nem fognám mivel 200 kilométerrel odébb jocó haverjai rommá fogták magukat. bár a szél kissé zavaró volt, de szerencsére nem a megszokott orkán erővel fújt.
-nem volt semmiféle megnyitó, bezáró, hegyibeszéd, összeülés. mindenki szétspricccelt pecázni, így max a vízen futottál össze 1-2 ismerőssel két szó erejéig. szerintem egy találkozón egy ilyet mindenképp meg kéne szervezni. beszélni az épp aktuális, és közeli programokról, témákról, ha más nem, öt percben.
-kockára ültem a seggem a kocsiban

a pozitívumok (hogy ne csak negatívumok legyenek:):

-nagyon jó brigád indult útnak.
-friss levegő, sör, pöri...
-kipróbáltam egy jó kis botot, és egy pár usás legyet (thx kócos)
-az egyik csukát mi fogtuk (döglegyek forevör!)
-bevált a fehér bucktail békám.

fele banda

hát ennyi. elfáradtunk a sok hagyigálásba.
a szabad csapat: frunyó a meglepetés cerkával, lee a kínai, hűtős jocó, pájkkiller madenfaken...

jóccakát!

jah és volt teki is

2010. április 13., kedd

bugai békák bandája

nyestem ma bucktail-ből egy pár fehér békakinézetű csörgős kettőnullára kötött monster-t.
(szerelmes pózokban fényképezve)

kicsit egyhangú, de nem tudtam dönteni melyiket töltsem fel:)
madenfaken

2010. április 7., szerda

csuka"légy" bugára

kötöttem két mittuménmit a hetesemre, hátha kitudom hagyítani...


bocs a minőségért de befosott a gépem
-mada fucka

2010. április 3., szombat

ledobtunk pekingig!

ez a mondat akkor született, mikor lee és kis családja előhúsvét alkalmából tiszteletét tette nálunk. iksz sör után kimentünk dobálózni az új szerzeményemmel (mit a lányomnak vettem) a kicsi vantázzsal. mondván -igaz, hogy hármas az a bot de a hármas wf iszonyat szarul muzsikál rajta. ezért levi hozott egy négyes dt-t. mindegy...
folyt a teszt, nameg a szesz. és úgy döntöttem kirángatom tokjából az eres négyet. igaz van már vagy két hónapja hogy megvettem, de még csak kacsingattam felé, hisz a fő csapásvonal a balinozás még bőven odébb van.
naszóval, levetkőztettem a redi béjbit, és levinek adtam, hagy avassa fel, és mondjon véleményt róla. elsőre ledobta róla az összes madzagot. aztán én is.
meg is lepődtünk, hisz egy jó kis sörözés után, sötétben, még kipróbálatlan bottal, mondhatni könnyedén. ez egészen kafa volt!
lee kiszaladt a lézeresizés távolságmérőjéért, hisz úgy gondoltuk a rio elszabta a szűz madzagom. de nem.


műszeres méréssel hitelesítve...


diadalittasan, és szimplán ittasan is elújságoltuk szívünk választottjainak az óriási hírt. ők nagy szemekkel néztek egymásra, majd ránk. nem igazán láttuk a csillogni szemükben ugyanazt az örömöt, mint a miénkben.
majd jött az ominózus kérdés: meddig dobtatok? pekingig?
na itt lefutott a cérna, és vinnyogva gurguláztunk  sörrel a torkunkban még egy jó darabig.
no most őszintén, azé a legyes feleségektől ez egy picit erős! nem? :)