Ma is leruccantunk meglátogatni a tegnap látott csukákat. A tegnapi pecára -a Zagyva kicsit magas vízállása alapján- jó könnyű legyeket kötöttem, mivel a víz a laposokon kint van, gondoltam biztos kint fog sütkérezni az összes csuka. A tegnapi próbapeca alapján viszont egyáltalán nem ott voltak a csukák, ahol reméltük.
Valójában a mai nap egy hirtelen jött légykötésből ment át pecázásba. Hulladék szar idő volt ma. Szeles is de főleg esős volt a nap java. Én itthon szerencsétlenkedtem, mikor Ati elszaladt egy kis légykötésre. Kötöttünk. Én egy súlyozott fejűt, Ati meg egy tandemet, hátha beleszalad valami monszterbe.
Kimentünk. Az titok hová. Alul, felül, jobb, bal part J. Mindent kipróbáltunk. Az első és egyben normális hal egy 50 körüli csuka volt nekem, aztán kettéváltunk. Az eső rendületlenül nyomta. A peca felénél adategyeztetés telefonon. 2-2 szokásos (35-38 cm-es) csukeszok.
Aztán valahogyan jobban elkezdtek enni, vagy mi éreztünk rá valamire, de kétségtelen hogy több akció volt a nap második felében. A nap is sütögetett egy kicsit és a szél is elállt.
A vége felé elég sok szép kapásom volt és miután a második szebb is elment vettem észre, hogy a horog kicsit ki volt hajolva valószínű egy korábbi ágba beakadás kiráncigálása miatt. Visszahajtottam és nem is kellet sokat várni a következő kb. 50 cm-esre. Egy picit mélyebb vizet találtam és a bokrok alját dobtam. Valahogy ráéreztem hogy mélyebben vannak a csukák, ezért egy kicsit súlyosabb legyet tettem fel. Második dobásra szépen elnehezedett a bot. Átüvöltöttem Attinak jöjjön, legyen egy szebb halas kép is, meg a pálya még tartogat neki is halat. Megmértük 58-as. Mivel 6-os bottal voltam elég szépen dolgozott. Ati a frissen szerzett 10-esét avatta fel ezután egy 50 cm körülivel. Jó sikerült kis peca lett a végére, bár az elején kicsit nyögvenyelősen indult.
A nap tuti tippje: Partról dobva be a bokor tövébe (mélyebb pályák előnyben), a súlyozott legyet kicsit süllyesztve izmosabb rántásokkal bevontatni. És Durr!
Lee
Mada-brada, gratt a kábeldob felavatásához!
VálaszTörlésAz ára is megjött.
benyus
Ja, még egy dolog. Én újabban teljesen leszoktam a szájfeszítőről. Nem szerettem, mert a kis csukáknak szétszadizza az állkapcsát, meg recsegnek a fogak, amíg betuszkolja az ember... Arról nem beszélve, hogy kettőt már elrepítettem a vízbe, amikor kipattant a vergődő hal szájából (mert ugye minek is legyen kikötve? :D). Ha benyúlok alul a kopoltyúnál, és teljesen előre csúsztatom az ujjam a "V"-ig, és az öklömmel kicsit betámasztok - elég neki ujjal egy kis feszítés, meg a hal saját súlya - akkor simán kitátja a száját a csuka (a horogért benyúlni csak csipesszel szoktam ;)). A 2 kiló felettieket már eleve ezzel a fogással veszem ki (sajna nincs sok gyakorlási lehetőségem :)), biztosabb mint a tarkófogás. Ha mélyre csúszik az ujjam, akkor egy-két karcolás előfordul, de nem vészes. Nekem bejött, és két vassal kevesebb a cipelni való cucc is (feszítő, grip).
VálaszTörlésköszi a tippet...
VálaszTörlésén mondjuk fosok a csukától, egyszer ráharapott az ujjamra, körömnél. hát azt érzést nem kívánom senkinek. szó szerint folyta könnyem. én nem nagyon merek azóta nyúlkálni az bizti :)
jelenleg feszítőm nincs, bár vmit venni kéne ami talán "humánusabb".
Azért bíztatlak, hogy legközelebb próbáld ki, http://www.ceeff.com/fotok/egyeb-temak/fogas
VálaszTörléssemmi horror nincs benne, hacsak nem dugod ki hátulról a száján a kezed :D
majd a kicsiken gyakorlok :D
VálaszTörlésÜgyesek és elszántak vagytok. Megérdemlitek a sikert. Gratulálok.!! Bárcsak én is részese lehettem volna. Hiányzik a sikerélmény de nagyon.( Trükös fogás ide vagy oda a csuka pofájától jobb távol maradni. Én is megjártam már. És soha többet nem szeretném át élni.)
VálaszTörlés