esti mese

fekete sereg

bejöttek a fekete legyek! tiszta a víz, és szeretik eme gyászos színt most.
egy két tanulmánydarab. ne kíméljetek!!!

mada

Zagyva Anyánk ismét ad

Ma is leruccantunk meglátogatni a tegnap látott csukákat. A tegnapi pecára -a Zagyva kicsit magas vízállása alapján- jó könnyű legyeket kötöttem, mivel a víz a laposokon kint van, gondoltam biztos kint fog sütkérezni az összes csuka. A tegnapi próbapeca alapján viszont egyáltalán nem ott voltak a csukák, ahol reméltük.

Valójában a mai nap egy hirtelen jött légykötésből ment át pecázásba. Hulladék szar idő volt ma. Szeles is de főleg esős volt a nap java. Én itthon szerencsétlenkedtem, mikor Ati elszaladt egy kis légykötésre. Kötöttünk. Én egy súlyozott fejűt, Ati meg egy tandemet, hátha beleszalad valami monszterbe.

Kimentünk. Az titok hová. Alul, felül, jobb, bal part J. Mindent kipróbáltunk. Az első és egyben normális hal egy 50 körüli csuka volt nekem, aztán kettéváltunk. Az eső rendületlenül nyomta. A peca felénél adategyeztetés telefonon. 2-2 szokásos (35-38 cm-es) csukeszok.

Aztán valahogyan jobban elkezdtek enni, vagy mi éreztünk rá valamire, de kétségtelen hogy több akció volt a nap második felében. A nap is sütögetett egy kicsit és a szél is elállt.

A vége felé elég sok szép kapásom volt és miután a második szebb is elment vettem észre, hogy a horog kicsit ki volt hajolva valószínű egy korábbi ágba beakadás kiráncigálása miatt. Visszahajtottam és nem is kellet sokat várni a következő kb. 50 cm-esre. Egy picit mélyebb vizet találtam és a bokrok alját dobtam. Valahogy ráéreztem hogy mélyebben vannak a csukák, ezért egy kicsit súlyosabb legyet tettem fel. Második dobásra szépen elnehezedett a bot. Átüvöltöttem Attinak jöjjön, legyen egy szebb halas kép is, meg a pálya még tartogat neki is halat. Megmértük 58-as. Mivel 6-os bottal voltam elég szépen dolgozott. Ati a frissen szerzett 10-esét avatta fel ezután egy 50 cm körülivel. Jó sikerült kis peca lett a végére, bár az elején kicsit nyögvenyelősen indult.

A nap tuti tippje: Partról dobva be a bokor tövébe (mélyebb pályák előnyben), a súlyozott legyet kicsit süllyesztve izmosabb rántásokkal bevontatni. És Durr!

Lee

titkos hely, cigányok, magyarok és savanyúság

hejj! még nem is meséltem a titkos helyemről. bubutól vagy janitól esetleg fruttitól (nem is tudom, de nem is fontos) kaptam a tippet.
nem messze tőlem, és talán nem is olyan titkos. hisz a sok pergető és huszonötgrammos úszós fogd meg az engedélyed horgász keményen látogatja. nem is beszélve a biciklikormányon lógó huszönötcentis csukákat tucatszám tologató retkekről. szomorú. és menthetetlen.
még élvezkedek rajta egy kicsit eme szűkös esztendőben. hisz hónapok múlva írmagja sem marad a mai állapotoknak. sajnos!
látogatom, de csak az második felét. a másik fele partról dobhatatlan. combig ér, és tele csukával.
sajna eddig nem fogtam rajta értelmes krokit, ám az értelmetlenebbekből majd tizenötöt "zsákmányoltam" ezen a 7végén.
ha az én vizem lenne megvárnám míg ötkilósra nő az összes, és élvezkednék naphosszat rajtuk. de hát nem az enyém a víz. és nem tudom idióta felfogásom ráerőltetni az értelmiségiekre.
szomorú ez. igazi magyar valóság. de már úgy utálom mindig erre fogni. kezd elegem lenni az itthoni pecából, emberekből. vagy ha még sem, nem akarok magam körül "embereket"látni. mé' kell tönkrebaszni minden vizet??? kurvára elegem van!!!

egy, a holnapi cigányvacsorából

madafakdem

san kupa 2010

megint megjártuk a san-t. így is meg úgy is.
minden remekül indult. épségben szarvaskarambol és útomlás nélkül odaértünk csütörtök este. egy sör mellett megbeszéltük a gawrában a tapasztalatokat azokkal, kik már csütörtökön is horgásztak, de nem kényeztette el őket a folyó.
a pénteki "edzésnap" eseménydúsan indult. magyarul nem fogtunk szinte semmit. az orkán erejű szélben recsegő és épp kidőlő fák robajában szetségeltünk, hogy mi a f@szé fúj ennyire a szél. a börtönnél voltunk. átnyargaltunk a szigetekhez. egy majdnem elcseszett nap után igazán halat érdemelhettünk volna. szétváltunk és mindenki tette a dolgát. beleakadtunk egy két szebb darabba, pérbe és pisztrángba is. igazán a szárazak jöttek be. kicsi cdc-k
este szokásos vacsi, sör, légykötés...
a verseny napja KATASZTÓFÁLISRA sikeredett. nem részletezem, de a szél mellett megkeserített minket a haltalanság. mármint, hogy mi nem fogtunk. mármint pért,mert a pinyó az jött számolatlanul.a lengyelek bezzeg aprították kifelé a péreket. na. egy szó mint száz, ismerni kéne a vizet, a legyet, nameg nimfázni sem lenne rossz megtanulni. igaz nem voltunk egyedül ezzel a problémával, hisz a csapat 80%-a nem fogott értékelhető halat.
vasárnap az esélytelenek nyugalmával indultunk a vízhez. a szél elállt. rajzott. szedett. úgyhogy fogtunk ismét. sőt, több pért mint pisztrángot.
levonva minden konzekvenciát:
sose igyál annyit, mint a miki! :D
a vízről szart sem tudunk. a legyekről még annyit sem. nem tudunk nimfázni, bár a szárazlegyes technikánk is elég gyatra.
ha nincs szedés, fingunk sincs hol keressük a halat. ha szed majd csak beleakadunk egybe.
szóval lesz mivel foglalkozni az elkövetkezendő hosszú téli estéken...
mdfk

fotók jönnek...