2011. február 26., szombat

poppy, wooly, froggy...

ma kötött nyalánkságok:

wooly, poppy.

és az első froggy-m

érzem a tavaszt! :)
mada

tour de blaireau

„Mintegy 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult 2000. január
30-án a nagybányai bányavállalat létesítményéből a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba,
majd a Tiszába került. A minden élőlényre halálos méreg koncentrációja 180-szor haladta
meg a megengedett határértéket, így valóságos halszőnyegek úsztak le a folyón.”

Nem túl kecsegtető belépő, de a történet valahol itt kezdődött.

A nagy halpusztulásra való tekintettel a Tiszán általános horgászati tilalmat rendelt el a
vízkezelő. Józsi barátom tiszai halászcsalád sarja nehezen emésztette meg. Nap, mint nap
kijárt a vizet fürkészni és több videofelvételt is készített a jászokról, amint a háborítatlan
vízparton rajokban úszkálnak (merthogy a tilalmat nagyon szigorúan kezelték -nemigen volt
senki a vízparton). Az ő olvasatában igazságtalan volt a tilalom, mivel a szennyezés lehet
hogy nagy pusztítást végzett, mégis voltak olyan egyedek, melyek tudomást sem vettek eme
katasztrófáról.
Szégyen nem szégyen de nem bírták tovább az idegei és este az éj leple alatt a sneciző
sokdarabos teleszkópos botját legyezőbottá átalakítva lelopózott hogy a nappal látott jászokra
bevesse legyét.
Másnap nagy örömmel újságolta hogy a Tisza él, és hogy milyen sok halat fogott.

éjszakai jászozás

Az előző kijelentést felülírva a történet igazából itt kezdődött, amikor is a barátom rájött, arra
hogy a legyezéshez nem feltétlenül kell világosnak lennie, és hogy a jászok könnyen elvesztik
óvatosságukat a sötétben.
Sok-sok éves esti pecázás és tapasztalat azt is bebizonyította, hogy ez a Kánaán, amit akkor és
azóta többször is megtapasztaltunk csak egy speciális időszakban, a kérészrajzást megelőző
néhány héten tapasztalható. Felmerülhet a kérdés hogy esetleg nem ívási szándékból
tartózkodnak ilyenkor a partközelben a halak, amely lehet hogy igaz, de az is igaz, hogy amint
kirepül a kérész azzal el is tűnnek a partszéli részekről. A mai napig csak egy „tudományos”
magyarázatot tartok elképzelhetőnek mégpedig azt, hogy a kérészek kirepülésük előtt
már „edzenek” a vízben és várják az igazi pillanatot. Tehát a jászok az elvétve kikelő vagy
kikelni készülő kérészek miatt kerülnek ki a partközelbe.

jász és harisnyalégy


Mivel ez a feltételezés már akkor a fejünkben volt megpróbáltunk ezért a kérészhez hasonló
legyet kötni. Szintén sok próbálkozás után rájöttünk, hogy egyáltalán nem kell túlbonyolítani
az esti legyezéshez a műlegyet. Több mérföldköve is volt a végleges tuti légynek, amit végül
fehér női nejlon harisnyából kivágott csíkból kötöttunk meg. Egy kis farkacskát hagytunk
neki és lazán 3-4 tekeréssel végigmentünk a horogfejig és ezzel kész volt „a kb. tovább tart az
alapkötés, mint a légy” légy.
Mivel többször is leszakadt a légy ezért úgy gondoltuk nem követünk el szentségtörést ezzel a
művel, de légykötő versenyen nem indultunk volna vele.

A peca végtelenül egyszerű. A partot óvatosan közelítsük meg, bár annyira már nem óvatosak
a jászok, mégse csörtessünk. Rövid 3-4 méteres dobásokkal kezdjünk horgászni és szinte
teljesen a part szélére dobjunk. A halak amennyiben jelen vannak biztosan hamarosan fogunk
közülük amit sokszor heves tolóhullám jelez, de ritkán van balinos rárablás. A jásznak
hagyni kell egy-két gondolatnyi szünetet a tolóhullám megjelenése után és akkor egy kis
bevágással meg is akaszthatjuk. A jelenlétük egyébként látványos. Amennyiben nincs
kapásunk de a halakat látjuk mozogni úgy a zsinórral egyre távolabb horgásszunk, de 10
méter felett érdemes inkább továbbsétálni. Ha nincs halmozgás, akkor várjunk egy-két napot,
esetleg máshol keressük meg a jászokat, akik szívesen tartózkodnak kövezésen, de agyagos
partoldalban is. A lényeg inkább az, hogy a víz ne mélyüljön hirtelen.

eredmény


Végül néhány kép és még egy gondolat. A pozó olasz cég gyárt kabát alatt elférő teleszkópos
legyezőbotot :)  pozó teleszkópos :)



Lee

2011. február 24., csütörtök

amikor én még kis srác voltam...

valamelyik nap eszembe jutott, hogy is kezdtem a legyezést. nem mintha akkora spíler lennék, de ha nem bánjátok, fárasztalak vele benneteket egy kicsit ebben az amúgy is kurvára eseménydús téli szezonban. (no meg bejegyzésszámban is keményen elmaradtam a magyar etalontól)

keveseknek adatik meg, hogy élőben szerelmesedjenek. én pölö audiovizuálisan buktam bele keményen a dologba.
egy "szép" hosszú télen, (mint az idei is) horgász tévécsatorna bámulással töltöttem nem kevés hétvégi szabad időmet. a nádat levágtam, a stégemet már rendbe raktam a holt-tiszán. hisz akkor megrögzött féderhorgász voltam, faja horgászállással és etetett hellyel. hmmm...
belebotlottam egy horgászműsorba, melyben egy magnumbajszos pasi haverjával és pisztrángra csibészeltetett németjuhász kutyájával járta a vizeket. nekem ezt ki kell próbálnom - szólt bennem a belső hang - és rádöbbentem, hogy már most gyűlölni kezdem az ülök és csalogatom a kemikáliával a halat című megoldást.
böngésztem a netet, olvasgattam, és egyre jobban magaménak éreztem ezt a világot. már csak egy segéderő kellett aki legalább dobni megtanít.
a kedvenc horgászboltomban érdeklődtem berci barátomtól, nem ismer-e valami hülyét az alföld közepén rajtam kívül, akit ez a dolog érdekel. ő adott egy számot. felhívtam és nagyon meglepődtem, hisz vagy 15 éve nem látott gyermekkori cimborám volt a telefon másik végén. kiderült, hogy tizenix éve hajtja a halakat léggyel és szívesen segít bármiben. (ő volt lee)

levi '98-ban (guggol jobbról a 2.)

elbattyogtam a kalandba, vettem egy odit, egy kibaszottul recsegő bfr-t, egy olyan cortland-et amire usában anyu max a bugyogókat teregetné ki, egy instant légyszettet és úgy éreztem meg is van a felszerelés. (:D)
lementem a tisza árterére (ott kevesen látták szerencsétlenkedésem) és dobáltam a bótban vett vúlit nagy erővel. jah, és harmadik dobásra fogtam egy méretes balint. szerintem én jobban meglepődtem mint ő.
levi nem sokkal utána elvitt a zagyvára jászozni, fogtam 3 halat és a mennyekben éreztem magam. mondjuk ő huszonhatot, de ez már az évek és a rutin kategória. (azóta sem volt olyan jó a zagyva)

első jászaim egyike (még kölcsön gázlóban)


annyira felbuzdultam, hogy hazamentem, felnyaláboltam az összes eddigi cuccom, és benyomtam bizibe szákostul, ágasostul. azóta nincs megállás. sőt a lejtő egyre meredekebb :)
na hát így kezdtem én legyezni.

azóta sok jó baráttal megismerkedtem, sok szép helyen jártam, sok szép halat fogtam és egyáltalán nem bántam meg, hogy megnéztem azt a fránya bajszos embert abban horgászműsorban.
mdfk

2011. február 20., vasárnap

hörnyó

kötöttem egy-két ilyen darabot. szép nagy lett! teszt tavasszal. valszeg komázzák majd a jászok. (remélem)
de már csak jönne a tavasz...
mdfk

2011. február 5., szombat

az első

megejtettük évadnyitó pecánkat. hol máshol, mint a zagyván.
a nap gyönyörűen sütött, végre plusz fok volt és keményen olvadt. bár zagyeszunk még elég zavaros szegény.
sajnos az öt óra tömény gázlós pecát sikerült megúsznom kapás nélkül. bizton állíthatom, a halak még a meder seggén szunyálnak! csináltam egy két telósképet emlékként a 2011-es elsőről.
rilód jövő héten! lassan indul a szezon... (nagyon lassan)

ragyogás

apadás (fagomba jégből)

vízhő=2,2°C

bevetésre készen


 a jégen finoman be lehetett csusszanni a folyóba


a nap végén

mdfk.