2013. október 31., csütörtök

chuck norris meghalt, de már jobban van

ma véletlenül ráakadtam a saját blogomra.
az utolsó bejegyzés valamikor májusban történt.
hát siralmas állapotok uralkodnak itten kérem szépen.


visszaolvastam az aranykor pecáit, amikor még tellett az időből, hogy fotómasinával a nyakamban pózoltassam a halakat, majd itthon átszellemülten essek neki a billentyűk verésének azaz, az aznapi élmények publikálásának.
sokan mondják, mindenkinek arra van ideje amire szakít. és talán ez így is van, hisz töltöm én az időt más baromsággal is épp eleget.
rengeteget írhattam volna idén, mivel élményekkel teli volt ez az év is.
körösök, sajó, kérészrajzás, tisza, kűlegyes, sajó kupa, san, műhosz bajnokság, zagyva, zagyva-party, neretva, sió, una, és szerencsére még sorolhatnám. gyönyörű helyek, vizek, óriási élmények.
szal lett volna itt téma bőven.
és akkor kérdezitek ti, miért nem írsz?
nem tudom.
talán azért, mert mikor feltöltöm a 128. zagyvai püffedt jászom, nyáladzok a folyó szépségéről... szvsz unalmas kategória. kérészrajzás? elénekelték már egy páran rajtam kívül. san? mindenki mindent tud már róla lassan. sebes? már vol egy csomószor. neretva? semmit sem tudok róla. :D
ez olyan mikor a bűvész a huszadik előadáson is ugyan azt a fehér nyulat kapja elő ugyanazon publikum előtt. szóval nincs mi újat adnom a nagyérdeműnek
legyet kötni nem tudok. nem akarom megreformálni a legyezést, sőt őrült újításaim sincsenek.
így mint az öreg székely a viccben: majd szólok, ha változik valami!
csak hogy értsétek.